MENÜ

Honlap címe

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Az európai földrész legnyugatabbra fekvő országa. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait. Az országot Porto kikötővárosról, az egykori Portói grófság székvárosáról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek (2335 km²) és a Madeira-szigetek (797 km²). Sokáig portugál fennhatóság alá tartozott Makaó, ami 1999-ben került vissza Kínához. Már jóval ez előtt (a 70-es évek közepén) függetlenné váltak egykori afrikai gyarmatai.  

Portugál Köztársaság
República Portuguesa
República Pertuesa
Portugália zászlaja
Portugália zászlaja
Portugália címere
Portugália címere
Nemzeti himnusz: A Portuguesa
EU-Portugal with islands circled.svg

Fővárosa Lisszabon
é. sz. 38° 42′, ny. h. 9° 11′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Aníbal Cavaco Silva
Miniszterelnök Pedro Passos Coelho
Hivatalos nyelv portugál
Beszélt nyelvek mirandai (regionálisan északkeleten)
függetlenség a Leóni Királyságtól
elismerés pápa által 1179

EU-csatlakozás 1986. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint 10 457 295 fő (2013)[1]
Rangsorban 84
Becsült 10 477 800 fő (2013. december)
Rangsorban 84
Népsűrűség 114 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
Összes 244 492 millió USD (37)
Egy főre jutó 22 997 USD (33)
Földrajzi adatok
Terület 92 391 km²
Rangsorban 109
Víz 0,5%%
Időzóna WET (UTC0)
WEST (UTC+1)

 

Domborzat

Portugália a Pireneusi-félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo és a Douro folyó három részre osztja. Az északi rész völgyekkel tagolt felföld, aminek magassága csak helyenként éri el az 1500 m-t, éghajlatában az óceáni jelleg dominál.

A Douro és Tejo közötti középső rész magasabb (csaknem 2000 m-ig), hegyvidéki jellegű. A Közép-Portugáliai hegyvidék legmagasabb vonulata a Portugál-választóhegység (Serra da Estrela), aminek folytatása Spanyolországban a Kasztíliai-választóhegység. Itt van a kontinentális Portugália legmagasabb pontja, az 1993 méter magas Pico Torre.

A Tejótól dél felé fekvő országrész alföld, illetve fennsík; a partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak. Dél-Portugália két nagy tájegysége az Alentejo (nagyjából 400 m magas, folyókkal szabdalt tönkfelszín) és az Algarve (a spanyolországi Sierra Morena folytatása).

Vízrajz

Portugália vízrajzának fő jellemzője, hogy a terep a félsziget középső részéről a tengerpart felé lejt; ezért a jelentősebb vízfolyások Spanyolországban erednek, és nagyjából nyugat felé folynak. A legnagyobb folyók a Tejo, a Douro és a Guadiana – a Douro vízhozama a legnagyobb, viszont a Tejo vízgyűjtő területe öleli fel az ország területének 40%-át (Douro: 21%). Északon a Minho, északkeleten a Douro egy-egy szakaszon Portugália és Spanyolország természetes határa. A legnagyobb, Portugáliában eredő folyó a Coimbra városán átfolyó Mondego.

Éghajlat

Az északi rész éghajlata enyhe, óceáni. Az éves középhőmérséklet 15 °C. A déli partvidéke azonban már mediterrán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C. A csapadék északon több, mint délen; az évi 2500 mm csapadék nagyrészt télen hullik le. A Tejotól délre az évi csapadék már csak 500–700 mm, sőt a déli Algarve tartományban csak 450 mm. A tengerpartról az ország belseje felé haladva erősödik az éghajlat kontinentális jellege: egyre kevesebb a csapadék, nő mind a napi, mind szezonális hőingás.

Növény- és állatvilág

 
 
Kaméleon Algarve régiójában

Az éghajlat változékonysága miatt nagyon gazdag a növényvilág. Az egész évben nedves északi területeken tölgyesek és bükkösök nőnek; ezeket a kontinentális részeken molyhos tölgyesek, a tengerparti sávban, Közép-Portugáliában tengerparti fenyő és eukaliptusz erdők, délnyugaton pedig mandulafenyőt és paratölgy váltja fel.

Az ország 40%-a erdő (4,61% kocsánytalan tölgy, 4,11% paratölgy, 5% pinea liget), 6%-a rét és legelő.

Észak jellemző fái:

Asztali nézet